Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Többnyire klasszikusoktól, illetve egyéb népi bölcsességek

Csak azok az emberek normálisak, akiket nem ismersz eléggé..
- Joe Ancis

Minden ember amikor megszületik, kap egy jegyet az őrültek színházába. Aki Amerikában születik, annak az első sorba szól a jegye.

- George Carlin

 Tanuld meg szeretni az ellenségeidet, arra az esetre ha kiderülne, hogy a barátaid szemétládák. 

- R. A. Dickson

Könnyebb az egész emberiséget szeretni, mint a saját szomszédunkat....... 

- Eric Hoffer

Ha pókerezés közben körülnézel az asztalnál, és nem tudod megmondani, ki a vesztes, akkor te vagy az.

 Elég nehéz megmondani, hogy mi a boldogság titka. A hatalom és a gazdagság már megbuktak. 

- Kin Hubbard

Addig nem ismersz igazán egy nőt, amíg nem találkozol vele a bíróságon.

- Norman Mailer

Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes.
  Albert Einstein

Sakkozni bokszolókkal, bokszolni sakkozókkal szeretek.

 Az élet fele eltelik, mire rájövünk, hogy mire is való. 

- George Herbert

A jó szó sokat ér, és nem kerül sokba...

- George Herbert

Ismertem egy férfit, aki lemondott a dohányzásról, az italról, a nőkről és a finom ételekről. Makkegészséges volt egészen addig a napig, míg öngyilkos nem lett.

- Johnny Carson

  • Légy önmagad, mindenki más már foglalt!
  •  
  • - Van öreg pilóta. Van vakmerő pilóta. Csak egyszerre mindkettő nincs.
  • A zsenialitás nem más, mint a józan paraszti ész ünnepi ruhában.

     

    Josh Billings

 Először elfogyaszt az ember egy pohár italt. Aztán az ital elfogyaszt még egy pohár italt. Végül az ital elfogyasztja az embert.

- F. Scott Fitzgerald

Kép

“Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel.”
(Joanne Kathleen Rowling)

“A legtöbb ember körülbelül annyira boldog, amennyire boldog akar lenni.”
(Abraham Lincoln)

„Kevés olyan bosszantó és elviselhetetlen dolog van a világon, mint valaki másnak a jó példája.” (Mark Twain)

“Csendet tanultam a beszédesektől, toleranciát a türelmetlenektől, kedvességet a durváktól.” (Khalil Gibran)

“A legfontosabb dolog: nem szabad abbahagyni a kérdezősködést.”
(Albert Einstein)

 Mi az igazság a boldogságról?

Fagyaltot együnk-e vagy egy szelet süteményt? A kocsinkat cseréljük le, vagy utazzunk el szabadságra? A döntés, hogy mit tegyünk a boldogságunk érdekében, általában abban a vágyban gyökerezik, hogy a jelenleginél boldogabbak legyünk. És bizony jó esély van arra, hogy nem a legjobb döntést hozzuk meg.
Az embereknek egy sor helytelen elmélete van a boldogságról, állítja Daniel Gilbert, a Harvard-egyetem pszichológusa.

Az amerikaiak önsegítő könyvekre 750 millió dollárt költenek, és több mint száz egyetemen oktatják a pozitív gondolkodást. Ha a boldogság elérésére ennyit költünk, mindnyájunknak ragyognia kéne. Hol rontjuk akkor el? A szakember szerint a hibát a kultúránkban, a génjeinkben és a fantáziánkban kell keresni.
A kultúránk arra ösztökél, hogy nagyobb, jobb, újabb dolgokat vásároljunk, de számos kutatás igazolja, hogy az anyagiak nem tesznek boldoggá. A pénz csak azokat boldogítja, akik az alapvető szükségleteikben szenvednek hiányt.

Génjeink arra ösztönöznek, hogy szaporodjunk, de kutatások szerint a gyerekek még egy kis negatív hatással is vannak a boldogságszintünkre. Lehet, hogy sok szülő most a fejét rázza, de kísérletek igazolják, hogy a gyerekekkel való foglalkozás épp annyi boldogságot ad, mint a háztartási munka. Ettől persze még vannak olyan földöntúlian örömteli pillanatok, amelyektől aztán úgy emlékszünk vissza a gyereknevelésre, mint az állandó boldogság időszakára.

Képzelőerőnk is gyakran cserben hagy. Ha a jövőről álmodozunk, vagy csak állandó szomorúságot, vagy tökéletes boldogságot tudunk elképzelni. Valójában azonban sem a boldogtalanság, sem az öröm nem tart olyan sokáig, mint gondoljuk.
Fagyaltot együnk-e vagy egy szelet süteményt? A kocsinkat cseréljük le, vagy utazzunk el szabadságra? A döntés, hogy mit tegyünk a boldogságunk érdekében, általában abban a vágyban gyökerezik, hogy a jelenleginél boldogabbak legyünk. És bizony jó esély van arra, hogy nem a legjobb döntést hozzuk meg.
Még a lottón nyert telitalálat sem garantálja a sírig tartó boldogságot. Ugyanezen az alapon, ha valaki megsérül, pusztán attól még nincs boldogtalanságra ítélve. Sok sérült ember ugyanolyan boldogan tölti napjait, mint a többi embertársa, vélekedik a pszichológus.

Akkor mégis, miben rejlik a boldogság kulcsa? Általában véve igaz az, hogy minél idősebb valaki, annál boldogabb. Kivéve persze, a nagyon időseket. Egy felmérés szerint a legboldogabb korcsoport a 65 év feletti férfiaké, a legkevésbé boldogak a 18-29 éves férfiak. További megállapítások a felmérésből:

– A házas emberek boldogabbak, mint az egyedülállók.
– Az egyetemet, főiskolát végzettek boldogabbak, mint akiknek nincs diplomájuk.
– A vallásos emberek is boldogabbak a nem vallásosaknál.
– Azok, akik napsütötte vidékeken élnek, szintén boldogabbak a többieknél.
– A republikánusok boldogabbak, mint a demokraták, de mindkét csoport boldogabb a semlegeseknél.

Nancy Segal pszichiáter professzor szerint valamennyien egy bizonyos boldogságszinttel születünk. A legtöbb, amit tehetünk, hogy egy kicsivel megpróbálunk e fölé emelkedni. Ne lottószelvényt vásároljunk tehát, hanem inkább találjuk meg a boldogságot az élet kis dolgaiban, legyen az egy séta, egy finom étel elkészítése vagy egy jó könyv elolvasása.

Idézetek Moldovától:

Ha le akarsz vizsgáztatni egy új prófétát, kérdezd meg tőle, hogy van-e orvossága a rossz gondolatok ellen! 

– tanítja a Mester –, és ha ő azt feleli, hogy tud ilyet, akkor minden bizonnyal csaló, mert a rossz gondolatok épp úgy lelkünk részét képezik, mint a jók, nem áll módunkban megszabadulni tőlük, és nem is kell szégyenkeznünk miattuk.

Arról nem tehetsz, hogy egy madár elrepült fölötted, arról sem, hogy leszart, de arról már igen, ha fészket rak a fejed tetején! Kép

 

 

– tanítja a Mester. Ha a külvilágból eredő megaláztatások túllépnek egy-egy kivédhetetlen pillanaton vagy adott alkalmon, elveszítik esetleges voltukat és krónikussá válnak, végképp megnyomorítják a hétköznapjaidat. Meg kell érezned azt a határt, melyen túl már nem tűrhetsz és inkább korábban, mint későbben „boríts”!    

 Ne becsüld túl az eszedet

Nem az agyad hozza a döntéseket, érezned kell, hogy az egész tested gondolkodik és érez, a lelked fájdalma a gyomrodban is megjelenik. „A legszebb gondolataink a szívünkben teremnek” – tanítja a Mester.

 

Mit vagytok úgy oda azzal a New Yorkkal?! Ugyanolyan lehet, mint Miskolc, csak egy kicsit nagyobb!

– mondta egy miskolci öregasszony hazalátogató és dicsekvő amerikai rokonainak. Mi is így vagyunk az ítéleteinkkel, csak a már ismert elemekből tudunk építkezni

A bajok kikerülése lehetetlen – az elviselésükre kell berendezkednünk.

  • Már ne képzeld azt, hogy száz fenyegető csapdából egybe sem esel bele. A vereség minimalizálásának képességét kell megerősítened magadban.Kép

Még az a veszély is fennáll, hogy a túlzott óvatoskodással csak nagyobb bajt idézel fel magadra. Egykori miniszterünk, V. a diósgyőri öntödében járva ki akart kerülni egy koszos korlátot, hátralépett és egy olvadt acéllal teli kokillába zuhant bele.

Téged mi tesz boldoggá?

Egy tanulmány szerint, négy fontos dolog van, amit meg kell tenned ahhoz, hogy örömtelibbek legyenek a mindennapjaid!


A tanulmányt a Herfordshire-i Egyetem pszichológusai készítették, a vizsgálat során több mint 26 000 részt vevőt figyeltek meg, akiket megkértek, hogy különböző mentális feladatokat végezzenek el, amelyekről feltételezték, hogy hozzájárulnak a boldogság eléréséhez.
Kedves tettek

Kutatásokkal is alátámasztották, ha segítünk másoknak, boldogabbak leszünk. Nem kell óriási dolgokra gondolni, egy apró gesztussal is nagy hatást érhetünk el. Például ha egy kedves bókkal örvendeztetünk meg valakit, vagy ha meglepjük valamelyik barátnőnket egy kisebb ajándékkal. Egy brit pszichológus azt mondja, ezek a kedves tettek hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat, mert ha valami kedvességet végrehajtunk, úgy érezzük, hogy érdemesek vagyunk mások szeretetére. Ezek a cselekedetek értelmet adnak az életünknek. Ugyanez mondható el a kitűzött és elért célokról is, legyen szó akármilyen kicsi célkitűzésről. Ezek mind közreműködnek az önbecsülés javításában, fejlesztésében. Egy másik pszichológus szerint, nem szabad abba a csapdába esni, hogy csak mi adunk és nem kapunk cserébe semmit. Az életben szükség van a kölcsönösségre, adjunk és viszontkapjunk, ám ha nincs meg a helyes egyensúly, akkor kevésbé fogjuk a boldogság mindent elsöprő erejét érezni.

A hálás hozzáállás

A hálának hatalma van. A vizsgálatok azt mutatják, ha hálával gondolsz életed minden aspektusára, az boldogabbá tesz. Szánj az elmélkedésre néhány percet és válassz ki egyetlen területet, amelyért köszönettel tartozol a sorsnak, például, hogy igaz barátaid vannak, vagy hogy a családod mindenben támogat. Ha ezeket megtanulod szívből méltányolni, áldásként élsz meg minden napot. A szakértő szerint, ha felveszed a „hálás hozzáállást”, értékelni tudod mindazt, ami megadatott. Amint jól érezzük magunkat, amint örülünk mindannak, ami van, az agyunk „jutalmazni” kezd, méghozzá úgy, hogy elárasztja a szervezetünket boldogsághormonnal.

A mosoly uralma

Nyilvánvalóan akkor mosolyogsz, amikor boldog vagy. Kutatásokkal viszont azt is igazolták, hogy ennek az ellentéte is igaz: ha mosolyogsz, előidézheted a boldogságot is. Minden egyes nap, akkor is, ha rossz passzban vagy, csalj mosolyt az arcodra, és őrizd meg néhány másodpercig, egy csapásra jobban fogod érezni magad. A szakértő meglátása szerint az egész azon áll vagy bukik, hogy képes vagy-e tudatosan a boldogságot, a jókedvet, a mosolygást választani a letargiával szemben. De a pszichológus arra is figyelmeztet, hogy nem szabad túlságosan rákényszeríteni a mosolyt az arcunkra. Ha nagyon hamis a mosoly, értelmetlen próbálkozni. Őszintén kell a mosolygásra gondolnod, még akkor is, ha a hangulatod nem éppen rózsás.

Boldog emlékek

Nem kell sok évvel ezelőtti emlékek után kutatnod, elég, ha az elmúlt 24 órára gondolsz, és számba veszed, hogy a nap folyamán mi minden sikerült. Eszedbe juthat, hogy milyen finom fahéjas forró csokit ittál, vagy a metrón annak a jóképű idegennek a mosolya, vagy, hogy a kutyád milyen boldogan üdvözölt mikor beléptél a lakásba, vagy az, ha láttál egy jó filmet, és persze arra is boldogan emlékezel, ha előző nap minden flottul ment a munkában. Minden nap tölts néhány percet azzal, hogy végigpörgeted magadban mi minden töltött el jó érzéssel az azt megelőző nap. Ha a közelmúltat is boldogan szemléled, akkor a jelened is valóban örömteli lesz.

Durva! Harminc évet öregít a fájdalom?

* MTI
* 2009. 09. 23.

A krónikus fájdalommal élő emberek általános fizikai képességei a náluk több évtizeddel idősebb egészségesekéhez hasonlóak - erre a következtetésre jutott egy amerikai tanulmány.

Egy 2004-ben készült, 18 531 emberre vonatkozó felmérés adatait elemezték a Kaliforniai Egyetem kutatói: megállapították, hogy a krónikus fájdalom nélkül élő, ötvenes éveikben lévő emberek 37 százaléka gond nélkül végigkocogott 1,6 kilométert (1 mérföldet) és gyalogolt néhány háztömbnyit, míg azoknak, akiknek krónikus fájdalmai voltak, csupán 9 százaléka volt képes lefutni a mérföldet, és csak felének sikerült teljesítenie a gyalogtávot.
„Úgy találtuk, hogy a fájdalommal élő 50 és 59 év közöttiek inkább hasonlítottak a nyolcvanas éveikben lévő egészségesekhez, akiknek 4 százaléka futotta le az 1 mérföldet és 55 százaléka gyalogolta végig a néhány háztömbnyi távot" - mondta el a LiveScience című internetes tudományos portálnak Kenneth Covinsky, a kutatás vezetője, akit a Magyar Távirati Iroda idéz.
A tanulmányban vizsgált emberek 24 százaléka számolt be állandósult közepes vagy erős fájdalomról. Más felmérések szerint az Egyesült Államokban 75 millió ember él krónikus vagy visszatérő fájdalommal. 25 millió amerikai szenved migrénben, az ízületi gyulladás pedig minden hatodik amerikai lakost sújtja.
Covinsky elmondta, hogy tanulmányuk arra nem ad választ, vajon a fájdalom okozza a mozgás beszűkülését vagy fordított az összefüggés. A szakemberek azonban általában a fizikai aktivitás fenntartását javasolják a krónikus fájdalom ellen.

Nyomorultak 15 perce

Lippai Roland
Önmérsékletet fogadtak a kereskedelmi televíziók a napokban, így állítólag véget ér az a civilizált és kulturált emberhez méltatlan gyakorlat, hogy a ki tudja mivel „megvett” emberek a televízióban élő adásban próbálják egymásra ráerőltetni saját, igaznak vélt, rendkívül magvas gondolataikat. Nem magasröptű logikai párbajokról van szó: ököllel, lábbal és hajcibálással megy az „érvelés”.

Persze semmi biztosíték nincsen arra, hogy többé nem szakad el a cérna valamely neves meghívottnál, hiszen némelyikük hatalmas lelki terhet cipel, amitől bizony már szabadulna. Egyébként is, ha „iksz” képen akarja verni „ipszilont”, akkor úgyis megteszi. Nem úgy néz ki a dolog, hogy mondjuk „Maunika” mindenkit megelőzve odaáll az ügyes-bajos dolgaikat milliók előtt kibeszélő – legyünk finomak – szereplők közé, s rendet tesz. Nem tesz ilyet. Miért is tenne? A „kibeszélt” problémák is fajsúlyosak: megcsalás, megverés, elhagyás, leánykérés, ki kivel és hogyan csinál bármit is.

Néha valóságos konfliktuskezelési szemináriumot láthatunk. Minap is megtudtuk, „az alkoholfogyasztással nem lehet megoldani a problémákat”. Igaz! Piros pont ott.

Szóval az még a jövő titka, hogy „élesben” miképpen vizsgáznak a televíziók, ám ne reménykedjünk. E fogadalom nagyjából olyan lehet, mint anno a „családbarát” fizimiska ígérete, amiből csak az értékek káosza és a züllés valósult meg. Persze lehet értelmezni azt is, mi számít családbarátnak; végül is megnézhetjük a Reszkessetek betörők, vagy éppen a Kutyám, Jerry Lee című filmeket kettőszáztizenhatodszor is a rémségesen ostoba sorozatokkal együtt, amelyekben egyetlen hajszálból ötszáz évre visszamenőleg rekonstruálják a történelmet. Család, barátság, hűség, pici izgalom és könnycsepp – mindenki boldog. A Született feleségekből pedig megtanulhatjuk a gonoszság minden csínját-bínját: hogyan kell terveket szőni mások átverésére, hogyan tegyük pokollá szüleink életét, sajátunkét, hazudni remek dolog, satöbbi, satöbbi.

A tévék és nézőik sajátos szimbiózisa eredményeként a csatornák folyamatosan nyomják a „szellemi drogot” milliókba nap nap után, s ahogy a „valódi” kábítószereknél is föllépnek bizonyos mellékhatások (totális testi-lelki leépülés), úgy ez nagy, közösségi méretekben megjelenik. A szellemi-lelki mélyrepülés szinte ipari méretekben van jelen. Nincs olyan életmódmutató, amely ezt cáfolhatná.

Az egyik magas reklámbevételeket és nézettséget akar, ennek érdekében sajátos kondicionálással időről időre egyre újabb műsorokkal jön elő, a nézők legalantasabb ösztöneit stimulálva. Amazok pedig – milliós tételben! – erőszakot, szexualitást akarnak, így próbálva meg szabadulni saját valóságuktól. Átlépve egy ostoba, kontroll nélküli másik világba. A stratégák vajon mennyi időt töltenek el eme második(?) valóság megalkotásával? Ennek a show-nak nevezett súlyos „betegségnek” az áldásos hatásaival nap mint nap találkozhatunk, csak nyitott szemmel kell járnunk. Nem állítjuk, hogy milliók válnak e műsorok hatására erőszakos idiótákká. De azt is tudjuk: a példa ragadós. Nem csak a jó, a rossz is, a szocializáció folyamatát pedig szinte kár idecitálni, oly evidens az értéktranszfer.

Nem a magyar társadalmat szokták emlegetni, ha egy jól kitapintható, egészségesnek nevezhető értékrenddel bíró közösséget kell példaként bemutatni. S megvannak a felelősök is, akik rásegítettek arra a morális hanyatlásra, ami egyébként is veszélyeztette mindennapjainkat. Lopni, hazudni, lincselni lehet, mindent lehet, csak lassan normálisan élni nem. Ezt egészítette ki az „üss bátran, ha problémád van!”-féle viselkedésmód. Az önbíráskodás, a jellemtelenség nap nap után sulykolva – nem állítjuk, hogy direkt, de – lassan normává emelkedik e torz alkotások hatására.

A mindennapi, egymással való érintkezésekben is kibukik valamelyik „tanult” viselkedési mód. A buszon „Gizi meg Jani” szexuális élete a téma amellett, hogy éppen ki kit tépett meg előző este. Könnyen elcsattan a pofon is, szégyenérzet nélkül rendeznek nyilvános helyen „jelenetet” azok, akik úgy gondolják, hogy őket ott és akkor sérelem érte. Az iskolákban ütik egymást a gyerekek, mert azt látják, hogy a konfliktusokat így kell megoldani. Kifinomult lelki terrorral tartják sakkban a gyengébbeket. Bár tudjuk: az erőszak öröm is.

Kétféle szereplője van ezeknek a nyomorult műsoroknak. Egyrészt a domináns agresszor, másrészt a ránézésre is szerencsétlen „alattvaló”, aki szinte küzd egy jó nagy büdös pofonért. Meg is kapja persze, állítólag a jövőben már nem így lesz. Statisztaként pedig a remek műsorvezetők ájuldoznak a meglepettségtől és a rút erőszak látványától.

Nyomorultak tizenöt perce ez, csak éppen „megmérgezik vele a falu kútját” is.

Bátran nézzünk megy egy ilyen műsort, videót! A gyerekek – jobb esetben – sok mindent tanulnak a szülőktől, ám a folyamatban lassan domináns szerepbe kerül a kereskedelmi és bulvár média, az ezeken nevelkedett kortárscsoportok. A szülők lassan azt sem tudják, merre tekereg a gyerek, a tanárok pedig a liberális oktatáspolitikának köszönhetően tekintély nélküli játékszerként őrlődnek a tantermekben. Gyeplő a lovak között.

Becsszóra, jók leszünk! – fogadkoznak a kereskedelmi televíziók. Mi meg nem igazán akarjuk elhinni, hogy ez így lesz.

  Öregedés: Örök Ifjúság?

 Az emberiség ősidőktől fogva keresi azt a bizonyos "életelixírt", amelynek a segítségével, ha lehet, hosszú életen át maradhatna fiatal, tettre kész, egészségesen boldog. Az ember szeretne "fiatalon, szépen megöregedni", ha már a halált nem kerülheti el.

 A zseniális Leonardo da Vinci, halála előtt nem sokkal megfogalmazta azt a három kérdést, amelyre nem tudott kielégítő választ adni: 1. Miért kék az ég? 2. Miért hasonlítanak az utódok őseikre? és 3. Miért öregszünk és miért halunk meg? Első két kérdésére a mai ismereteinkkel válaszolhatunk, a harmadikat ma sem tudjuk, csak kutatgatjuk és magyarázgatjuk mindenkori tudásunkkal, kétségtelenül csodálatos technikai vívmányaink segítségével. Még kevésbé tudjuk megérteni, hogy miért kell egyáltalán időben behatárolva, mintegy az időbe zártan élni, és miért éljük a maximális emberi életidőnket is személyre szabottan?

Az ember szeretne élete utolsó pillanatáig önállóan, tevékenyen és a valakihez, valamihez, valahová tartozás biztonságában élni, az öregedés közismert fogyatkozásai, problémái, nyomorúságai nélkül. És nem utolsó sorban szeretne kínok és megaláztatások nélkül, békén elköszönni, ha üt az utolsó óra. Valamiképpen úgy, ahogy azt a 18. században élt kiváló orvos, van Borehaave megfogalmazta: "fenntartani a test töretlen egészségét, a szellem állandó élénkségét és nyugalmát, és megőrizni ezeket a késő öregségig, amikor betegség és küzdelem nélkül a test és lélek búcsút mond egymásnak".

 Versenyfutás a válaszért

Az emberiség kultúrtörténete bizonyos tekintetben versenyfutás és küzdelem a halállal. Minden korszakban így van ez: az ember mindenkori ismereteivel és tudásával válaszokat és módszereket keres az egyed és a közösség fennmaradása érdekében, esélyeket, kockázatokat figyel meg és próbál befolyásolni. Kitűnő művészi ábrázolását adja ennek Pearson rézkarca, mely az ember életútját mutatja be születésétől haláláig. A "végtelenből a végtelenbe vándorló ember" képzete, a honnan jövünk és hová tartunk? kérdés megválaszolatlansága megtermékenyítően hatott a művészetekre, filozófiákra, hitrendszerekre és nem utolsó sorban a tudásvágy hajtotta tudományra.

 A test, szellem és lélek kölcsönhatása

Az ember a megismerés és a tudás míves csodakapuját próbálja kinyitni, mint sipkás kobold, de csak érintheti kilincsét, belépni ez idáig nem tudott rajta. Atyai mesteremtől, Nyírő Gyula professzortól kaptam ezt a kifejező ex librist közel ötven éve, amikor meghívására elindultam a Budapesti Orvostudományi Egyetem Neurológiai és Pszichiátriai Klinikáján az emberi lélek rejtelmeinek megismerése felé. Már akkor és ott, 1957-ben rádöbbentem, hogy a lelki bajok sokfélesége mellett az öregedők és öregek megannyi, számomra újszerű problémát jelentenek, szemben az általánosításokkal, az egybeolvasztó, előítéletes öregképpel. Egyre egyértelműbbé vált számomra, hogy számos lelki zavaruk nagyon is összefügg öregedésük testi fogyatkozásaival: látásuk, hallásuk, mozgásuk, testi működéseik beszűkülésével, károsodásával. A beáramló fontos ingerek csökkenése és a testi aktivitás beszűkülése vagy elmaradása felborítja napi életük ritmusát, zavarttá, tájékozatlanná és nyugtalanná teszi őket. Mindez nagy különbséggel következik be, minden esetben meghatározza emberi egyediségük, személyiségük adottsága.

 Különösen mély hatást gyakorolt rám lelki problémáik, hangulati betegségeik és gondolkodási, észlelési zavaraik gyakori szoros összefüggése társas-társadalmi kapcsolataik megszakadásával vagy csökkenésével, ami kialakította az "időskori magányosság" lelki-testi zavarait, betegségeit, tetézte egyéb problémáikat. Megfogalmazhatóvá vált, hogy a "testi-lelki-társadalmi ember" az életkor előrehaladásával gyakori változásokat mutat, normál- és kóros eltérésekkel egyaránt. Mindez az egyén jellegzetességei szerint, nagyon is egyedi különbségekkel következik be, nem pedig egyszerűen "korfüggő formában", mint azt szakmai körökben is gyakorta vélik. Ily módon az öregedés rendszerének és egyedi kifejeződéseinek napi problémáival találkozhattam, melyek révén élő valóságként éltem meg a klinikai orvos dilemmáját: mi az, ami az idős embernél a "normál változás", és mi a "kóros eltérés"? Az ún. normál idősödési változást, akár többfélét is ugyanannál az embernél, életmódbeli tanácsokkal kell segíteni, a kórosságot viszont nagyon korán fel kell ismerni, és az idősödéssel kapcsolatos tudományos eredményekkel összhangban, személyre szabottan kell gyógyítani.

Forrás: www.mindentudas.hu

A boldogság a hosszú élet titka?

 

Holland kutatók szerint a boldogság ugyan nem gyógyít, de megvéd a betegségektől. A vizsgálatok adatai szerint a boldog emberek 7,5-10 évvel tovább élnek.

 

Ruut Veenhoven, a rotterdami Erasmus-egyetem kutatója 30 vizsgálat eredményeit vetette össze, a vizsgálatok szerte a világon 1-60 éves időtartam alatt készültek. A holland professzor szerint a boldogságnak a hosszú életre gyakorolt hatása megegyezik a nemdohányzáséval.

Valaha inkább a költők és a filozófusok témája volt a boldogság, manapság egyre több közgazdász foglalkozik hasonló kérdésekkel, azzal például, hogy a fejlett országokban az anyagi jólét vajon miért nem teszi boldoggá az embereket.

– Az a gondolat, hogy létezik egy boldogságnak nevezett állapot, és hogy megismerhető, milyen érzéssel jár, és hogyan lehet mérni, felforgatta a tudományt. A közgazdászok ma már nemcsak azon elmélkednek, mit vásárolnak az emberek, hanem azon is, jó-e az életük. Az anyagi jólét ugyanis bizonyos szint felett egyáltalán nem járul hozzá a boldogsághoz.

Számít azonban a barátság, az emberi közösségek megléte, valamint olyan nagyobb mérvű társadalmi tényezők, mint a szabadság, a demokrácia, a hatékonyan működő intézmények és törvénykezés.

Egy 2000-es vizsgálat eredményei szerint a boldogságnak a hosszú életre gyakorolt legerősebb hatását amerikai apácák körében tapasztalták, aminek oka a valahova tartozás, és a szoros, stresszmentes közösség lehet.

A szakemberek szerint a boldogság az, ha valaki „teljes életet él”. Veenhoven statisztikai adatokra támaszkodva kijelenti, hogy bár a boldogság nem hosszabbítja meg a súlyos betegek életét, de az egészségeset megvédi a betegségek ellen, ezáltal válik az élettartam hosszabbá.

A boldog, kiegyensúlyozott emberek többet törődnek egészségükkel, hamarabb észlelik a betegség tüneteit, mérsékeltebben dohányoznak és isznak. Jellemző rájuk továbbá a nagyobb aktivitás, a nyitottság, az önbizalom, a jobb választások, és az erősebb társadalmi kapcsolatrendszer.

– A krónikus boldogtalanság a „harcolj vagy menekülj” -reakciót váltja ki, erről pedig tudott, hogy hosszú távon káros hatásai vannak, például a magas vérnyomás és a gyengébb immunrendszer – összegzi a kutató.

Fontos lenne, hogy kialakuljon az a szakemberekből álló segítő-tanácsadó rendszer, amely az embereket megtanítja „jól élni”, kifejleszteni az élet élvezetének képességét, és értelmet találni benne.

 

Hogyan élhetsz 114 évig?

Az orvosok ma már meg tudják mondani, milyen módon hosszabbíthatjuk meg - elméletileg - az élettartamot, sőt, azt is, hogy bizonyos szokások hány plusz évet adnak számunkra. A Harvard Egyetem kutatói szerint hét életmódbeli tényező a kulcs.

 

 

Azok az emberek, akik boldogok, aktív szexuális életet élnek és kerülik az eladósodást, tovább élnek, mint azok, akik szerencsétlennek érzik magukat, antialkoholisták és szegények. De hozzásegít a hosszú élethez a csokoládé, a vallásos hit és a vegetáriánus étrend is.

A legújabb kutatások pontosan meghatározták már azt is, pontosan hány plusz évet nyújt az egészséges életmód: a dohányzásról való leszokás, a fogyás és a húsevés abbahagyása.

Az egyesült államokbeli Harvard Egyetem kutatói hatvan éven keresztül figyelték hatszáz ember életének és egészségi állapotának alakulását. Megállapították, hogy hét életmódbeli tényező a kulcsfontosságú annak meghatározásában, mennyire "jól" öregszik meg az ember: a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás kerülése, a stabil párkapcsolat, a rendszeres testmozgás, az egészséges súly megtartása, a nehézségekkel való megbirkózás képessége és a folyamatos tanulás.

A Cambridge-i Egyetem kutatói pedig azt mutatták ki, hogy már négy egészséges szokás - a rendszeres testmozgás, a napi öt adag zöldség és gyümölcs, a dohányzás abbahagyása és a mérsékelt alkoholfogyasztás - 14 évvel növelheti meg az élettartamot.

Több vizsgálat bebizonyította azt is, milyen fontos a stabil párkapcsolat, amely akár egy évtizeddel is meghosszabbíthatja az életet - legalábbis a férfiaknál. A nőknél már komplexebb a kép; néhány kutatás szerint az ő életükből éveket vehet el az együttélés okozta stressz és feszültség.

Nézzük akkor évekre lebontva, mennyit nyerhetünk egy-egy szokással.

1,8 év - Legyen győztes!

A Nobel-díjas tudósok majdnem két évvel tovább élnek, mint azok, akiket jelöltek ugyan a kitüntetésre, de nem kapták meg azt - derült ki a Warwick Egyetem kutatásából. Az Oscar-díj is évekkel növelheti meg egy filmsztár élettartamát - ezt már a Torontói Egyetem kutatói állapították meg, akik végignézték, milyen idős korukban haltak meg a kis aranyszobor büszke birtokosai. Mint kiderült, az Oscar-díjasok átlagosan négy évvel éltek tovább, míg azok, akik kétszer is megnyerték a szobrot, már hat plusz évet kaptak a sorstól. Egy elmélet szerint ennek az az oka, hogy a magas társadalmi státusz pozitív hatással van az emberekre.

 

2 év - Egyen csokoládét!

Több kutatásból is levonható az a következtetés, hogy az étcsokoládé fogyasztása jót tesz a szívnek és hozzájárulhat a hosszabb élethez. A Harvard Egyetem végzőseinek körében végzett kutatás kimutatta, hogy a csokievők mintegy egy évvel élnek tovább, mint azok, akik nem szeretik ezt az édességet. Azoknak vannak a legjobb esélyeik, akik havonta egy-három tábla étcsokit esznek meg: nekik 36 százalékkal kevesebb esélyük van arra, hogy idő előtt távoznak e világból. A jótékony hatást valószínűleg a csokoládéban található antioxidánsok biztosítják.

2,5 év - Sok szex

Egy sor kutatás bizonyítja, hogy a szex jó az egészségre és hosszabb életet adhat. A Kaliforniai Egyetem vizsgálata szerint két évvel növelheti meg az élettartamot, míg a Bristoli Egyetem munkatársai azt bizonyították be, hogy azok a férfiak, akiknek gyakran van orgazmusuk, tovább élnek. Azokat a férfiakat, akik egy héten legalább kétszer szeretkeznek, fele akkora eséllyel fenyegeti korai halál, mint azokat, akik csak legföljebb havonta egyszer teszik ezt. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a szex fizikai erőfeszítés és egyben hozzájárul a mentális jóérzéshez is.

3 év - Legyen vallásos - de legalább tartson fenn széles baráti kört!

A rendszeres templomba járás ugyanolyan egészséges, mint a kocogás. A Pittsburgh-i Egyetem kutatásából kiderült, hogy a heti egyszeri templomba járás 2-3 évvel megnöveli az élettartamot (a rendszeres testmozgás 3-5, a koleszterincsökkentő sztatinok szedése 2,5-3,5 plusz évet adhat). Az egyik elmélet szerint ez azzal magyarázható, hogy a hit és a szertartások látogatása csökkenti a stresszt, esetleg az összetartozás érzése javítja a hívőknek azt a képességét, hogy megbirkózzanak a feszültségekkel.

Ugyanezzel a pozitív hatással jár az is, ha valakinek vannak barátai. A Harvard Egyetem kutatói megállapították, hogy azoknál, akik ritkán nem járnak templomba, alig utaznak, és nem vesznek részt a társadalmi életben, 20 százalékkal nő a korai halál veszélye. Azok, akik a legkevesebbet dolgoznak, nem járnak vásárolni, és nem kertészkednek, ez a veszély már 35 százalékra nő.

3,6 év - Egyen kevesebb húst!

A kevés húst tartalmazó, illetve a vegetáriánus étrend egyértelműen kapcsolatba hozható a korai halál veszélyével. Az egyesült államokbeli Loma Linda Egyetem közegészségügyi szakértőinek kutatásából kiderült, hogy azok, akik ritkán - nem minden héten - esznek húst, átlagosan 3,6 évvel tovább élnek. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy így kevesebb telített zsír, viszont a zöldség és gyümölcs fogyasztása miatt több antioxidáns jut a szervezetükbe.

3,7 év - Éljen aktív életet!

A mérsékelt vagy annál aktívabb mozgás 1,3-3,7 évvel növelheti meg az élettartamot, mert a fizikai tevékenység jó a szívnek - magyarázzák a holland Erasmus Egyetem kutatói. A testmozgás következtében ráadásul csökken a testsúly és valószínűleg javul az emberek életminősége is.

4 év - Igyon bort!

Ha egy férfi kis mennyiségben, de rendszeresen fogyaszt bort, négy évvel tovább élhet - derült ki egy holland kutatásból. A Wageningeni Egyetem munkatársai bizonyítottnak találták, hogy napi fél pohár bor 38 százalékkal csökkenti az erősebb nemnél a korai halál veszélyét. A mérsékelt borfogyasztás ugyanis jó a szívnek, csökkenti a vérrögök kialakulásának esélyét és növeli a jó koleszterin szintjét.

4,1 év - Tartsa alacsonyan a vérnyomását és a koleszterinszintjét!

A Yale Egyetem kutatói állapították meg ezt az összefüggést.

5 év - Végezzen egyetemet - és golfozzon!

A magasan képzett nők legalább öt évvel tovább élnek, mint a kevésbé tanultak, míg a férfiaknál már 7,8 plusz évet jelent az egyetemi végzettség - derült ki a Harvard Egyetem kutatásából. Az egyik magyarázat erre az, hogy a tanult emberek egészségesebben élnek - ez pedig sokat jelent a szívbetegségek elkerülésében.

Egy dán kutatás ennél kisebb - a nőknél 2,2, a férfiaknál 2,7 éves - előnyt mutatott ki. Más vizsgálatok szerint minél magasabb a megszerzett fokozat, annál tovább él az ember.

Jó hatással van az életkilátásokra a golf is - derítették ki a svéd Karolinska Intézet munkatársai, akik szerint e sport szerelmesei átlagosan öt évvel élnek tovább, és negyven százalékkal csökkentik a korai halál veszélyét. Jó hatással van rájuk maga a mozgás is, de legalább ilyen egészséges a társaság is.

6,6 év - Étkezzen helyesen!

Az Erasmus Egyetem kutatói által javasolt étrenddel 6,6 évvel megnövelhetjük várható élettartamunkat. Azt javasolják, hogy együnk minden nap étcsokoládét, mandulát, gyümölcsöt, zöldséget, valamint fokhagymát és igyunk bort. Emellett azt is ajánlják, hogy fogyasszunk hetente négyszer halat. A kutatók szerint ez az étrend 76 százalékkal csökkenti a szívbetegség kialakulásának kockázatát.

 

7 év - Fogyjon le!

Az Oxford Egyetem kutatói kimutatták, hogy azok, akik negyven éves korukban elhízottak - a testtömeg-indexük 30-nál magasabb - átlagosan hét évvel korábban halnak, mint az egészséges súlyú emberek. A Harvard Egyetem munkatársai pedig bebizonyították, hogy azoknál a férfiaknál, akik 20 éves koruktól a középkorig 2,3 kilónál többet híznak, harmadával nő a cukor- és szívbetegség, a magas vérnyomás, valamint az epekő kialakulásának esélye. A nőknél 5-10 kilós hízás jár ugyanilyen következménnyel.

7,5 év - Gondolkodjon pozitívan!

Egy 660, ötven évesnél idősebb ember körében végzett kutatásból kiderült, hogy azok, akik pozitívabban gondolkodnak az életről és az öregedésről, átlagosan 7,5 évvel élnek tovább. A Yale Egyetem 23 éven keresztül folytatott kutatását erősíti meg egy holland vizsgálat eredménye is, amely szerint az optimista emberek tovább élnek, 55 százalékban alacsonyabb ugyanis a körükben a korai halál veszélye.

8-10 év - Ne dohányozzon!

A Helsinki Egyetem kutatói bebizonyították, hogy azok, akik soha életükben nem dohányoztak, átlagosan tíz évvel élnek tovább, mint azok, akik napi húsz szál cigarettát szívnak. Egy új-zélandi férfiak körében végzett vizsgálat pedig kimutatta, hogy a dohányosok fele idő előtt hal meg - 14 évvel fiatalabb korban, mint a nem dohányzók. A halálozás oka a körükben elsősorban a szívbetegség, a stroke és a rák.

Jó hír a dohányosoknak, hogy soha nem késő leszokni! Amerikai vizsgálatok szerint az a 35 éves férfi, aki abbahagyja a dohányzást, átlagosan 5,1 évvel növeli meg a várható élettartamát. A rotterdami Erasmus Egyetem kutatói pedig azt találták, hogy azok a férfiak, akiken szívműtétet hajtottak végre, három évvel tovább éltek, ha az operáció után leszoktak a dohányzásról.

10 év - Ha egy férfi házas

A Chicagói Egyetem kutatása szerint a nős férfiak átlagosan 10 évvel tovább élnek a nőtleneknél, míg a nőknél a házasság mindössze négy plusz évet jelent. Az egyik elmélet ezt a jelenséget azzal magyarázza, hogy a nős férfiak életmódja kevésbé veszélyes és egészségesebb, míg a nőkön az segít, hogy anyagilag biztonságban vannak.

Vannak azonban ezzel ellentétes eredmények is: egy svájci kutatásból például az derült ki, hogy a házasság 1,4 évvel megrövidíti a nők életét, valószínűleg az együttéléssel járó stressz és feszültség miatt.

Ausztráliában viszont azt mutatták ki, hogy annál, aki soha életében nem házasodik meg, tíz éven belül 10,6 százalékkal nő az elhalálozás veszélye, míg ezt a válás 9,4 százalékkal növeli.

10 év - Legyen boldog!

Apácák körében végzett felmérés szerint a legboldogabbak közülük egy évtizeddel tovább élnek, mint azok, akik szerencsétlennek érzik magukat. A Kentucky Egyetem munkatársainak vizsgálata két évig tartott, és kiderült belőle, hogy a boldog apácáknál kevésbé valószínű az Alzheimer-kór kialakulása. Az egyik magyarázat szerint ennek az lehet az oka, hogy a boldog emberek kevésbé szégyellnek segítséget kérni, ha rászorulnak, ritkábban dohányoznak, és kevésbé szenvednek a stressztől.

14 év - Vátoztasson az életmódján!

Négy szokás megváltoztatása 14 plusz évet adhat - derült ki egy kutatásból, amelyet a Cambridge-i Egyetem munkatársai végeztek húszezer, 45 évesnél idősebb ember bevonásával. Azok, akik rendszeresen mozognak, naponta öt adag zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, nem dohányoznak és mérsékelten fogyasztanak alkoholt, átlagosan 14 évet nyernek azokhoz képest, akik nem ezt csinálják.

20 év - Legyen gazdag, éljen megfelelő környezetben!

A gazdagok tovább élnek, mint a szegények - erre a sötét következtetésre jutottak a baltimore-i egészségügyi hatóságok munkatársai. Kiderült, hogy míg a szegényebb negyedekben 63 év a várható élettartam, a jómódúakban 83.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.